Bigyóblog

A Samsung Galaxy Note 7 bemutatója után szinte azonnal sokak kedvencévé vált, elképszetően népszerű volt a mobil. Én is teszteltem még a londoni bemutató előtt és után is, és remeknek találtam.

Aztán minden elfüstölt, szó szerint. A Note 7 akkumulátorai nem bírták a terhelés, és hiába csak egyes sorozatokra volt jellemző a végzetes hiba, a Note 7-nek befellegzett. De a fejlesztéseket és megoldásokat nem felejtették el sem a felhasználók, se a gyártó. Talán emiatt a Note 8 az egyik legjobban várt mobiltelefon az idén (persze az iPhone 8 mellett, de azt ugye minden évben várják rajongóik).

Biztosat persze még nem tudni a mobilról, de már elég sok pletykát írtak meg, kiszivárogtak a specifikációk és néhány fotót is láthattunk. Ezeket figyelembe véve, a BGS összeszedte, melyek a legnagyobb különbségek az S8 mobil és a Note 8 között.

Mondani sem kell, a legszembetűnőbb különbség a méret. A Note-rosozat nem is igazán mobil, a szaknyelvben phabletnek nevezik az ekkora hordozható eszközöket, amelyek a mobil és a tablet között vannak félúton. Az is igaz, hogy amikor elnevezték a kategórát, a mobilok még jóval kisebbek voltak, mint manapság.

A Note 8 tehát 6,3 hüvelykes kijelzővel bír majd, ebből is Super AMOLED-et kap Quad HD-felbontással. Nagy és szép kijelzője lesz. Nem maradhat ki az S Pen sem, amelyet elég sokan a szívükbe zártak. És amúgy is a Note sorozat egyik emblémája lett. Már a Note 7-ben is elképesztően sok dologra volt alkalmas a toll, valószínűleg most sem tud majd kevesebbet.

Jóval több RAM-ot tesznek bele, mint a mobilokba, a hírek szerint az S8 és az S8+ 4 gigabájtjához képest itt már 6 gigabájt RAM lesz. Kell is ennyi egy ilyen erőgépnek. És hát az ára, az mindig nagy kérdés, de a Note sorozat soha nem az ólcsóságáról volt híres. Most sem lesz ezer dollár alatt az ára.

Az 1960-as években Richard Feynman iskolásoknak tartott előadássorozatot a fizika világáról, ezeket később könyvben is összegyűjtötték. Egy óra anyaga hiányzott a könyvből, amely a bolygók mozgásáról szólt. Daveid Goodstein, Feynman kollégája később megtalálta a hiányzó óra anyagát és könyvet is írt erről: Feynman elveszett előadása. A könyvben így jellemzi Feynmant.

"Feynman nagyszerű tanár volt. Büszke volt arra, hogy még a legbonyolultabb elméleteket is el tudja magyarázni diákjainak. Egyszer arra kértem, hogy magyarázzon el nekem valamit a Fermi–Dirac-statisztikával kapcsolatban és ő azt válaszolta, hogy készít egy előadást erről. Néhány nappal később azonban azzal jött vissza, hogy nem tudja megcsinálni. Ami azt is jelenti, hogy nem értjük teljesen a problémát."

A nagyobb techcégeknél ugyanezt az elvet vallják, a mérnököknek, fejlesztőknek nem azért kell egyszeren elmagyarázni az összetett technológiai folyamatokat, hogy a főnök is megértse. Hanem azért, mert ez bizonyítja, a mérnök is tökéletesen érti azt.

Forrás: kottke

Nem hivatalos NASA-termék, de így is must have az Amerikai Űrkutatási Hivatal legszebb képeit tartalmazó kártyacsomag. Hagyományos 52 darabos kártyacsomagról van szó (plusz a két Joker ugye). Hátlapja elég retrós, a Naprendszert stilizálja az ábra. Sokak kedvenc boltjában, a ThinkGeeken lehet megrendelni 13 dollárért.

A periódusos táblázattal legtöbben az iskolában találkoztak utoljára, pedig csodálatos rendszer, érdemes néha böngészgetni. Oké, elismerem, ha nem tudjuk, melyik elemet mire használjuk, akkor kevésbé kelti fel érdeklődésünket. A legegyszerűbbeket ismerjük, az aranyból és ezüstből ékszereket, pénzérméket gyártottak, a neont a kirakatfényekhez használják, a héliumot pedig lufikba fújjuk. De mi van a radonnal, a xenonnal vagy a céziummal?

Talán erre gondolt Keith Enevoldsen, amikor olyan táblázatot készített, ahol mindegyik elemnél oda is rajzolta, mire jó. Itt érhetjük el a periódusos rendszer nagyobb, kattintható változatát, az egyes elemekre lépve megtudhatjuk az alapvető információkat, hogy melyik csoportba és periódusba tartozik, mik az alapvető tulajdonságai és persze mire használjuk vagy mire jó leginkább. Érdemes elveszni benne.

Via TNW

Történt néhány újítás a Google szolgáltatásai körül, egészen pontosan a Photos és a News egészült ki néhány új funkcióval. Nézzük előbb a fotószolgáltatásukat, azt mégiscsak többen használják. A Google Photos már eddig is arról volt híres, hogy tele volt olyan automata featurákkal, amelyek megkönnyítették használatát, és volt néhány igazán menő automatizmusa is. Például amikor videókat, kollázsokat készít a képeinkből. De összetettebb feladatokra is képes teljesen magától, például a gyerek születésnapja közeledtével készít egy összeállítást Olyan gyorsan nőnek címmel és az elmúlt évek legcukibb képeit teszi bele egy zenés videóban.

Most a megosztást vették elő, az új Sharing (Megosztás) tabon kiválaszt nekünk olyan képeket, amelyeket akár meg is oszthatnánk bizonyos ismerősökkel. Ha olyan személy van a képen, akit már felismertettünk, értelemszerűen őt ajánlja, hogy osszam meg vele a képeket. A megosztott albumba azok is hozzáadhatnak fotókat, akikkel megosztottuk azt. Sőt, automatikussá is tehetjük a megosztást, ha bízunk annyira a Google-ban. Azt is megtehetjük, hogy teljes hozzáférést adunk másoknak, hogy válogassák ki a fotókat, amelyeken ők szerepelnek, de ezt azért túlzásnak érzem.

A másik megújult szolgáltatás a Google News, amely teljes redizájnt is kapott. Minimalistább lett a főoldal, de ami fontosabb, hogy személyesebbé tehető a hírfolyam. Persze eddig is lehetett alakítani a témaköröket, amelyeket szívesebben olvastunk, de ez most még egyszerűbb válik. Mostanában hangsúlyos lett a tények ellenőrzése, ez kiemelt helyet kapott a Google Newsban is, vagyis lett egy új Fact Check doboz, ahol a megbízható oldalak által írt, hírekkel kapcsolatos írásokat találjuk. Kicsit szokni kell az új dizájnt, de alapvetően bejön.

Az elmúlt években egyre inkább háttérbe szorult nálunk a torrentezés, évente alig egy-két filmet szerzünk meg így, azokat is többnyire a gyerekeknek. Mi ráálltunk a Netflixre és az HBO Go-ra és tökéletesen kielégíti igényeinket. Mostanra alakult úgy, hogy végleg szakítunk a torrentekkel és elkezdtünk filmstreamelős szolgáltatásoktól vásárolni filmeket, hogy az új megjelenésekről se maradjunk le. Persze most is a gyerekfilmekkel kezdtük, a The Lego Batman Movie-val kezdtük a sort. (És már jóval korábban megvettem a Star Wars hat részét akkor, amikor a Google véletlenül egy nullával elnézte az árat, így fillérekért hozzá lehetett jutni a filmekhez.)

Az a jó ebben, hogy nem kell egy szolgáltató mellett dönteni, mert mobilról, laptoporól, tabletről bárhonnan elérhető az Apple iTunes is és a Google Play is. Az otthoni tévén pedig Apple TV-vel, illetve Google Chromecasttal nézhetjük a megvett tartalmakat. Azért mielőtt belevágtunk volna a vásárlásba, körbenéztünk a két szolgáltatónál, mit ajánlanak és mennyiért.

A tartalom hasonló, persze biztos vannak olyan filmek, amelyek csak az egyiknél érhetők el, de gyorskeresésem azt mutatta, hogy lényegi különbség nincs. Az árakban annál inkább, meglepő módon az Apple iTuneson olcsóbbak a filmek. Kezdjük ott, hogy a legújabbakat is max 3900 forintért megvehetjük, a Google Playen ennél csak drágábbak a legújabb mozik (jó, nem sokkal, de akkor is néhány száz forintot jelent ez filmenként). De a régebbi filmek nagy többsége is jobb áron van az iTunesban. Ráadásul ott vannak az igazán régi filmek, amelyekért alig több mint egy ezrest kell fizetni, a hülyének is megéri így felvásárolni néhány régi kedvencet (én az 1963-as Kleopátrára csaptam le, amelyben Richart Burton és Elizabeth Taylor szerepel).

Mindenkét helyen a gyerekfilmek a legdrágábbak, ráadásul a régebbi mesék sem olcsóbbak, a már több mint 15 éves Némo nyomában ugyanúgy 3990 forintba kerül, mint a legújabb Lego Batman (a Google-nál 3700, illetve 4300 forint). Még egy fontos infó a végére, és ez a szinkronok és feliratok megléte. Én angolul nézem a filmeket, így nem szokott érdekelni, van-e szinkron vagy felirat. De örömmel jelenthetem azoknak, akiket ez érdekel, hogy általában van. Elég sok filmnél van magyar hangsáv és magyar felirat is. Gyerekfilmeknél szinte az összesnél, de a többinél is.

A filmeket nem egyszerre vesszük meg, fokozatosan állunk át az új rendszerre. Azt vásároljuk meg, amit épp meg akarunk nézni. Mivel nem minden este mozizunk, amikor igen, akkor is gyakran Netflixen folytatjuk az elkezdett sorozatot, becslésem szerint ez havi 3-5 filmet jelenthet, ami nem egy nagy összeg. Így is szép kis könyvtár gyűlik majd össze idővel. Ráadásul amit Netflixen vagy az HBO Go-n is megnézhetünk, azt ugye nem vásároljuk meg, mert minek. Jobb érzés, kényelmesebb és nem kell torrentoldalakat bújni.

Nagyszabású tervei vannak a Spotifynak, zenelejátszó eszközt szeretne fejleszteni. Valami olyasmit, mint a Pebble, Amazon Echo vagy Snap Spectacles. Legalábbis legújabb álláshirdetéseik szerint ilyen munkára toboroznak embereket.

Nagy forradalmat azért ne várjunk az eszköztől, amely a leírás szerint annyit tudna, hogy kapcsolódik az internethez és egyenesen a Spotifyról tolná a tartalmat. Jó, ennél azért valószínűleg többet tud majd, hiszen csak emiatt nem lenne érdemes egy egész hardveres részleget felhúznia a cégnek.

Via The Verge

Az iOS-re fejlesztett Google Photos alkalmazás frissítése után már AirPlayen is küldhetünk fotókat a tévére. Feltéve, ha van Apple TV-nk is. Nem egy óriási fejlesztés, ráadásu azt is gondolhantánk, hogy már ezer éve létezik ez a funkció. Pedig nem, csak most jutott el odáig a két cég, hogy lehetővé teszik ezt a platformokon átnyúló apróságot. A Google amúgy remek szoftvereket készít iOS-re, jó példa erre a Motion Stills, amely kvázi megjavítja az Apple élő képeit (Live Photos).

Via Verge